A projekt célja a hazai állattenyésztés fejlesztési stratégiával összhangban:
Gazdasági állataink azonosítása, adatainak nyilvántartása, követése és továbbítása az élelmiszerlánc teljes vertikumában mind jelentősebb kihívás elé állítja az élelmiszer-előállítás szereplőit. Míg a szállítmányozás és a feldolgozás területén a nyomonkövetési és egyéb minőségbiztosítási rendszerek már viszonylag elterjedt ipari megoldásokat kínálnak, az állatok azonosítására és követésére szolgáló, gyakorlatban is alkalmazható telepi technológiák – különösen az extenzív tartási módok vonatkozásában – meglehetősen alulfejlettek.
Az elmúlt két évtizedben az RFID, a GPS, a mikrochip- és szenzortechnológiák megjelenésével – különösen a fejlett nagyállattartó országokban – számos kutatási projekt és prototípus-fejlesztés valósult meg a legeltetésre alapozott állatfajták mozgásának követésére, az egyedek monitorozására és nyilvántartására. Ezek elterjedését gátolta azonban az egy gazdaságra, állatcsoportra és egyedre jutó magas költséghányad, valamint a rendelkezésre álló technikai megoldások korlátai, így pl. a hatótávolság, az áramforrás, az eszköz fizikai mérete, strapabírósága, illetve a gyűjtött adatok hatékony feldolgozására alkalmas szoftvermegoldások hiánya.
A mobil infokommunikációs technológia legújabb vívmányainak, az M2M, IoT, Big Data és a kapcsolódó információmenedzsment-koncepcióknak és adattovábbítási megoldásoknak köszönhetően mára vált igazán elérhetővé az a tapasztalat, eszközpaletta és ökonómiai méretezhetőség, amely jó eséllyel megteremti számunkra a lehetőségét egy gyakorlatban jól alkalmazható állatazonosítási és követési rendszernek. Az eddigi külföldi tapasztalatokat ötvözve a magyar találékonysággal és állattartási hagyományok tapasztalatával, valamint kiváló őshonos állatfajaink – szürkemarha, magyar házi bivaly, racka juh stb. – alkalmasságával olyan programot valósíthatunk meg, amelynek eredményét nemcsak hazánk legelőin, hanem a környező országok, sőt a távolabbi, keleten élő pusztai népek gazdaságaiban is terjeszthetjük.
A projekt témája kiválóan alkalmas arra, hogy érzékeltesse, miként találkozik a múlt és a jövő, az ősiség és a korszerűség, a tradíció és az innováció, ezáltal látványos bemutatási lehetőségét teremti a fejlesztési programoknak is.
A projekt során létrehozott termék/szolgáltatás által elérhető gazdasági, társadalmi előnyök:
A projektben megvalósított ipari kutatási és prototípus-fejlesztési tevékenység eredményeképpen komplex szolgáltatás alapjait hozzuk létre, amely open source platformon, minden potenciális felhasználó számára rugalmas és költségtakarékos módon teszi elérhetővé a kifejlesztett szolgáltatás igénybevételéhez szükséges funkciókat és felületeket.
A projekt 5 munkacsomagból épül fel, melyek együttesen 13 tevékenységet foglalnak magukba:
Rendszertervezés
Piackutatás
Jeladó és érzékelő eszközrendszer-prototípus kifejlesztése
Állategyed-követési, állattenyésztési és adminisztrációs szoftverprototípus kifejlesztése
Prototípus tesztelése a partnergazdaságokban
Az egyes állatfajok olyan eltérő viselkedési formákkal, szokásokkal, karakterekkel rendelkeznek, amelyeket szükséges figyelembe venni mind a tervezett paraméterek, mind a felhasznált jeladó és -érzékelő eszközök összeállításánál. Más területeken – pl. agrometeorológiai, növényvédelmi előrejelzés – szenzorrendszerekkel végzett tapasztalatok arra mutatnak, hogy várhatóan az állattartás területén sem található olyan kész eszközmegoldás, amely teljes egészében megfelelne a tervezett fejlesztés igényeinek, figyelembe véve az állatfajok sajátosságait, a program funkcionális igényeit, a speciális szabályozási hátteret és az állattartók gazdasági lehetőségeit. Éppen ezért lesz szükséges az egyes paramétereket mérő szenzorok egyenkénti számbavétele, majd ezek kombinálási, valamint integrálási lehetőségeinek műszaki vizsgálata, majd ez alapján a kifejlesztendő prototípus megtervezése.
A projektben részt vevő három állattartó gazdálkodó partnerrel, valamint a Szent István Egyetem szakembereivel közösen határozzuk meg azokat a paramétereket, amelyek alapján a mért, továbbított és feldolgozott adatok képződnek.
A vizsgálandó paraméterek az alábbi területeken kerülnek kiértékelésre:
mozgáskövetési, helyzetmeghatározási adatok (pl. hely, távolság, mozgásirány, sebesség, intenzitás),
mozgásirányítási, terelési adatok,
egészségi állapotra vonatkozó adatok, pl. testhőmérséklet, kérődzési időtartam, ivarzás stb.
A tevékenység részeként megtörténik a vonatkozó nemzetközi szakirodalmi források feldolgozása, összevetve a hazánkban extenzív körülmények között tartott húsmarhafélék, különös tekintettel az őshonos magyar fajták sajátosságaival, eltérő viselkedésformáival, igényeivel. A továbbított, gyűjtött és feldolgozott adatok hátteréül kell, hogy szolgáljanak a tervezett komplex rendszer funkcionális igényeinek, amely mind a tartás, mind a tenyésztés, mind az adminisztratív előírások betartása tekintetében követelményként jelentkezik.
A meghatározott állatfajták jellemző viselkedési formájának és a kijelölt paramétereknek megfelelő jeladó és érzékelő megoldások vizsgálata az aktuálisan elérhető legkorszerűbb lehetőségek figyelembevételével, az eszközök funkcionális alapelemekre való lebontásával, a projekt által támasztott konkrét igényeknek megfelelő eszközmegoldások felépítési, integrálási, kombinálási lehetőségeinek vizsgálatával.
A megvalósítandó termék elsődleges célcsoportja az extenzív, legeltetetésre alapozott és telepi tartást folytató állattenyésztők köre.
A rendszertervezés eredményeképpen előállított prototípus piaci bevezetéséhez és elterjedéséhez, vagyis a projekt sikeréhez elengedhetetlen, hogy a kutatás és a fejlesztés teljes folyamatában figyelembe vegyük a megcélzott felhasználók pénzügyi lehetőségeit.
Éppen ezért a projekt egyik legelső feladata egy részletes piackutatás elvégzése, amely kiterjed a gazdálkodók pénzügyi lehetőségeire, állategyed, állategység, állatcsoport szinten a közvetlen és közvetett költségeikre, értékesítési, bevételi lehetőségeikre.
Szükséges megvizsgálni, hogy csak a gazdálkodási, piaci lehetőségeket figyelembe véve beépíthetők-e a projekt keretében kifejlesztendő megoldás költségei, és hogy a rendszer által nyújtott szolgáltatásoktól elvárt bevételek milyen mértékben képesek a felmerülő kiadásokat fedezni, illetve akár pénzügyi eredményt termelni.
A kutatásnak ki kell térnie minden olyan lehetőségre, amely szakmailag, piaci és pénzügyi szempontból egyidejűleg tudja erősíteni a projekt által létrehozott szolgáltatás igénybevételét, beleértve pl. a vidékfejlesztési program keretében elérhető szaktanácsadási vagy/és bemutató üzemi támogatásokat, esetlegesen egy minőségtanúsító védjegyrendszer kialakítását, amely alapján pl. a kifejlesztett informatikai rendszerben a fogyasztó által visszakereshetővé válik az adott állategyed életútja, teljes nyomonkövetést biztosítva a „legelőtől az asztalig”.
A piackutatásnak javaslatot kell tennie a szolgáltatásnyújtás üzleti módozatára és stratégiájára, például csak (havi vagy éves) átalánydíjas, állatlétszámtól függő, és/vagy az eszköz megvásárlását is igénylő alternatívák tekintetében,
gondoskodnia kell az eszköz pótlásáról, az esetleges káresemények kezeléséről, biztosítási megoldásokról.
Ehhez a munkacsomaghoz tartozik:
a rendszertervezés és a piackutatás eredményei alapján a jeladó és szenzoreszközök komponenseinek beszerzése és beüzemelése a komponensek kombinálásával, illetve integrálásával,
a meghatározott paraméterek és állatfajták igényeinek megfelelő hordozóeszközre történő illesztés,
az eszközök működésének kipróbálása fejlesztői környezetben, az adattovábbítás, adatgyűjtés és -feldolgozhatóság ellenőrzése,
a létrejövő elektronikus állományformátumok, adatszerkezetek és adatok vizsgálata, valamint azok folyamatos továbbítása, egyeztetése a szoftverfejlesztési feladatcsomaggal.
Jelenleg a piacon nem érhető el ilyen megoldás a célcsoportban. Az előzetes vizsgálatok, potenciális felhasználókkal folyatott egyeztetések alapján jelentős igény mutatkozik a tervezett funkciókra, tekintettel a bemutatott előnyökre.
A projekt keretében kifejlesztjük a szoftvermegoldás prototípusát, egyeztetve a párhuzamosan zajló eszközrendszer-prototípus fejlesztésével. Első lépésben történik a jogszabályban előírt követelményeknek megfelelő igények leképezése, a hivatal által megkövetelt Gazdálkodási Naplóban és Telepi Munkanaplóban meghatározott funkciók és adatszerkezetek kibővítése az egyedszintű nyilvántartással, tenyésztési, takarmányozási és állathigiéniai elemekkel. Ezt követi a paraméterek adatátvételének és feldolgozásának beépítése, a kapcsolódó folyamatok, űrlapok, algoritmusok, ellenőrzések, stb. kialakítása. A harmadik szoftverfejlesztési lépésben az előzőekben előállított szerkezetek és folyamatok egységes felhasználói felületbe szerkesztése, lekérdezhetővé, kiértékelhetővé tétele valósul meg.
A 3. és a 4. munkacsomag eredményeképpen létrehozott komplex jel adó-érzékelő eszköz és szoftver prototípusának kipróbálása gyakorlati környezetben, a projektbe bevont partnergazdaságok állattartó telepein, illetve az azok környezetében elhelyezkedő legelőkön, pusztákon.
A tesztelés során meghatározott számú állatfajtára és állategyedre – azok sajátságos viselkedési igényeinek, illetve a vizsgált paraméterek mérési szempontjainak megfelelően – felhelyezzük a jeladó-szenzor eszközkombinációkat, amelyek meghatározott módon (szerkezetben, tartalommal, formátumban, gyakorisággal, protokollon keresztül stb.) továbbítják a gyűjtött adatokat a szoftverrendszert működtető szerver irányába. A szoftverrendszerben megtörténik az adatok tartós mentése, feldolgozhatóvá, elérhetővé, lekérdezhetővé, kiértékelhetővé tétele.
A szoftveren keresztül történő felhasználhatósága a meghatározott funkciók tekintetében. A három bevont gazdaságban, illetve meghirdetés alapján a teszthez kapcsolódó kiadásokat – önköltségi szint mellett - vállaló további gazdaságok jelentkezésével.
A magyar őshonos szarvasmarhafélék legelési szokásaira vonatkozó tudásanyag bővülése,
a vizsgálatba bevont állatfajok viselkedési szokásaihoz illeszkedő optimális jeladó és érzékelő megoldásokra vonatkozó ismeretanyagra teszünk szert, mely további kutatások és fejlesztések kiindulópontjai lesz,
az állattartók pénzügyi képességével összhangban lévő technikai megoldások lehetőségeit tartalmazó tudásanyag jön létre,
az állattartók állatkövetési és kapcsolódó adat-nyilvántartási igényeinek feltárása, a funkcionális követelményeknek megfelelő jeladó-érzékelő eszközmegoldásokat fejlesztünk ki,
komplex "Legeltetésre alapozott egyedkövetési és állattartási monitoring információs rendszer" mint új szolgáltatás jön létre, mely a magyar őshonos szarvasmarhafélék tenyésztését és állattartását fogja fellendíteni, így egyrészt – további hungarikum termékek előállítását támogatva – erősíti a hazai tenyésztők és állattartók piaci pozícióját, másrészt előlendíti a nemzeti és regionális fejlesztési prioritások által célzott eredmények elérését,
hozzájárul a hazai agrártudomány IKT alapú fejlődéséhez.
Általános szempont a költségtakarékosság: állategyedenként 100 euró bekerülési költségre szükséges törekedni.
1. szint: adatgyűjtés
Vízálló, szélsőséges fizikai terhelést jól bíró, könnyen hordozható, kis súlyú
(lehetőleg 20 g alatti), füljelzőbe, nyakörvbe vagy egyéb módon az állategyedre/be elhelyezhető adatgyűjtő készülék.
A gyűjtött adat leolvasása az állat közelében lehetséges, meghatározott időközönként és távolságból.
2. szint: egyirányú jeladó
Aktív vagy passzív egyirányú jeladó, adattovábbító hálózattal
Hatótávolság a központi egységtől 10 km sugarú területen (legelő-alapegység).
Elkóborolt állatok helyzetének meghatározhatósága a legelő-alapegységen kívül, nagyobb távolságra.
3. szint: Kétirányú adatkommunikáció
Elektronikus jel visszajuttatása az állaton lévő eszközre, a legelőn lévő állat mozgási irányának befolyásolására, hang, rezgés vagy egyéb jelzés útján.
Virtuális karám funkció.
Testhőmérséklet, kérődzési időtartam, ivarzás.
Az egyed aktuális tartózkodásának térkép alapú megjelenítése.
Az egész állatcsoport elhelyezkedésének követése.
Térképen a határvonal megrajzolása – amennyiben ezen túlhalad az egyed, SMS- és e-mail riasztás küldése.
Térképi felületen a legelési szempontból frekventált területek, vízfelvételi – itató – helyek rögzíthetősége, az állat egyedek ott tartózkodásának megfigyelése, feldolgozása, kiértékelése.
A mozgás jellege és helye alapján következtetés az egyed táplálkozására.
A mozgás folyamatossága alapján következtetés az egyed egészségi
állapotára, beteg egyedek kiszűrése.
A küldött hőmérsékletértékek és egyéb paraméterek feldolgozása.
Az ivarzás figyelése.
Egyednyilvántartás, tenyészeten belüli mozgások, szállítások követése, naplózása.
A takarmányozási és egészségügyi nyilvántartáshoz kapcsolódó adatok továbbítása
az adminisztrációs modul felé. Nyilvántartási modul
Hivatali adatkapcsolat (ENAR, ALI) adatlekérések, adatbejelentések, sztenderd interfészen, ill. fájlkapcsolaton keresztül.
Állatcsoport-kialakítás, csoportos műveletek, párosítási tervek készítése.
Állattenyésztési események, súlymérés, küllemi bírálat stb. naplózása.
Állatorvosi és állategészségügyi kezelések, takarmányozási események nyilvántartása
Saját teljesítmény és ivadékteljesítmény-vizsgálatok támogatása (STV, ITV).
Napi, heti, havi és éves állományváltozási jelentések, összefoglaló táblázatok.
Gazdálkodási napló, telepi munkanapló, takarmányozási napló, szervestrágya-nyilvántartás, nitrátjelentés kimenetek (rendeleti előírásoknak megfelelően).
Élelmiszerbiztonság, nyomonkövethetőség, egyed életútadatainak kimutatása.
Az egyes állatfajok (szarvasmarha, bivaly, ló, szamár, juh, kecske stb.) esetében a korcsoportok rugalmas kialakítása, követése, tetszőlegesen bármikor bármely állatfajra és korcsoportra való szűrést végezni.
A Vidékfejlesztési Program pályázatainak elkészítéséhez segítségképpen különböző állatszámítási módszerek, csoportosítások beépítése a programba (ilyenek például az EUME-és STÉ-érték meghatározásához kért állatlétszám-kalkuláció, valamint a számosállat és állategység meghatározás a különböző állatfajok és korcsoportok esetében.)
Az egyes állatfajok esetében különböző átlagszámítási (napi, hó eleji állatlétszám alapján) módszerek beépítése, a fiatal gazdálkodók és a most indult AKG és Öko támogatásokhoz kapcsolódóan.
Nitrátjelentéshez kapcsolódóan az 59/2008 FVM rendeletben az egyes állatfajok esetében meghatározott trágyatermelési és beltartalmi adatok alapján (mélyalomban és legelőn keletkezett) trágyatermelés és N-hatóanyag-tartalom kiszámítása állatfajonként a felhasználó által megadható időszakra vonatkozóan (az adatok a gazdálkodási naplóban is felhasználhatók). Ez a trágyatároló kapacitásmeghatározásának is hasznos módszere.
A Prompt-H Kft. székhelye minden igényt kielégít a kutatói műhelymunka, a szoftverfejlesztés és a hardvertesztelések elvégzéséhez, hiszen jelenleg is hasonló tevékenységet folytat a cég.
A tesztelést olyan partner gazdaságokban végezzük, amelyek vállalják a teszthez kapcsolódó kiadásokat – önköltségi szint mellett. A bevont gazdaságok:
Szent István Egyetem babatvölgyi tanüzem (Gödöllő) http://babat.hu/: magyar tarka szarvasmarha, magyar házi bivaly, racka juh
Szomor ökofarm (Dömsöd, Apaj-puszta) http://szomordezso.eu/: magyar szürkemarha, magyar házi bivaly, racka juh
Balog János gazdaság (Váckisújfalu): magyar házi bivaly
A projektben részt vevő kutatók-oktatók valamennyien széleskörű kutatási tapasztalattal rendelkeznek, elsősorban az állattenyésztés-állatgondozás, illetve a szoftver-hardver fejlesztés területén. A projekt által célzott szektorközi fejlesztés így teljes mértékben az ország legjobb szakemberei által kerül megvalósításra.
Egyetemi doktor, agrárközgazdász, agrárinformatikus, FAO szakértő, a Nemzeti Agrártanácsadási Bizottság (NATaB) tagja, a Szent István egyetem tanüzemeit, részeként a babatvölgyi ökológiai gazdaságot működtető GAK Oktató, Kutató, Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft. szaktanácsadója, az Agrivent Kft. képviseletében a Prompt Kft. projektjeiben is aktív szerepet vállalt. A fejlesztés részfolyamatainak összehangolásáért, a programok koordinálásáért, a folyamatok összehangolásáért felel.
Agrár szakterületen IT-témavezető, számos hazai és nemzetközi projektben vett részt tanácsadóként, illetve projektmenedzserként.
Dr. Kovács Levente munkahelye a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, itt tudományos főmunkatársként dolgozik. Több kutatási pályázatot nyert el 2016-ban (pl. az MTA Boyai János Ösztöndíja, az NKFIH OTKA PD Ösztöndíja), 2017-ben és 2018-ban (Új Nemzeti Kiválóság Program Fiatal Kutatói Ösztöndíja mindkét évben), 2017-ben az „Év Agrárkutatója” kitüntető címet is elnyerte. Meghívott előadóként 2015 óta több nemzetközi konferencián tartott előadást (pl. Németország, Franciaország, USA, Ausztrália). 28 idegen nyelvű közlemény szerzője, ebből 26 Q1-es (a tudományterület felső 25%-a) és 22 D1-es (felső 10%-ba tartozó lap). 2018-ban 5 publikációt közölt a választás előtti borjak hőstressz-csökkentési és hőstressz mérési lehetőségeivel kapcsolatban D1-es idegennyelvű folyóiratokban. Emellett 1 könyv, 3 könyvrészlet, 35 egyéb lektorált tudományos cikk szerzője, 27 nemzetközi és 62 hazai konferencián tartott előadást (lásd: publikációs lista). Összegzett impakt faktora 71,23, független hivatkozásainak száma: 215. Öt doktorandusz hallgató kutatómunkáját irányítja/irányította témavezetőként, közülük ketten 2018-ban védték meg tézisüket. Idén ősszel nyújtja be MTA-doktori fokozatszerzési kérelmét.
Projektvezetői tevékenységei közül a témához kapcsolódik a Bethlen Gábor Alapítvány által támogatott „Hőstressz-csökkentő technológiák kidolgozása tejelő tehenek részére külterjes tartás esetében” című alprojekt (BGA/7572/2018). Jelenleg egy nemzetközi (IoF2020, Internet of Food and Farm, teljes költségvetés: 370.000 EUR) projekt szakmai koordinátora és egy hazai K+F projekt kutatásvezetője (VEKOP-2.1.1-15-2016-00160). Az nem invazív módszerekkel mérhető, a technológiából és környezetből adódó stressz hatásainak elemzésében, az ilyen témájú kutatások vezetésében 8 éves tapasztalata van. A világon elsőként igazolta a szívritmus-változékonyság alkalmasságát szarvasmarhák hőstresszállapotának leírására. Kiemelt kutatási témái: 1) nem invazív módszerek fejlesztése a jóllét vizsgálatára tejelő tehenekben, 2) az ellés és a termékenyítés körüli időszak viselkedésélettani változásainak elemzése, 3) tejhasznú borjak szívműködési és hormonális alkalmazkodóképességének vizsgálata hőstressz időszakban, 4) tehénhűtő technológiák tesztelése „animal-based” és környezeti mutatók elemzésével.
Egyetemi docens (Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet, Gödöllő) intézetigazgató, tanüzemvezető, Az év legjobb előadója 3 alkalommal, Miniszteri dicséret (2013.) , Tankönyv Nívódíj (2014.) „Szemléletváltozások az állattenyésztésben”
Szaktanácsadásban az Egyetem keretén belül és magán szaktanácsadóként rendszeresen szervezett formában vesz részt. Kutatás: 2000-ig 14 kutatási témában vett részt közreműködőként, vagy témavezetőként. 2000-töl napjainkig 14 (NKFP, FVM, OMFB, TÁMOP, KMR-12, GOP.1.1.1, stb.) nyertes kutatási pályázatnak volt, illetve jelenleg is a témavezetője, két esetben alprogram vezetője. A kutatási pályázatok, melyben részt vett, átölelik a teljes állati termék előállítást, a szerves-trágya hasznosítástól a takarmány előállításon, a tenyésztési eljárások és a különböző technológiák fejlesztésén keresztül, az igazolhatóan megnövelt biológiai értékű (funkcionális) élelmiszerek tej, hús, tojás, illetve tej és tojás készítményekig, összefüggésben az oktatási és képzési elképzeléseivel. Ezeken a pályázatokon kívül tanüzemvezetőként több eszközbeszerzési, tanüzem fejlesztési pályázaton vett sikeresen részt.
A Prompt-H Kft. ügyvezetője, IT mérnök, matematikus, Msc és doktori fokozatát a Szent István Egyetemen szerezte meg. 1980 óta a Prompt Kft. fejlesztő igazgatójaként dolgozik. Területek: projektmenedzsment (multimédiás rendszerek, szoftver- és hardverfejlesztések). Fő projektek: interaktív számítástechnikai oktatási program (1992), számítógép-vezérelt videorendszer a turizmusban (1995), CIPRES (Custom Information Presentation) multimédia-rendszer használata a Citroënnél (1997), multimédiás authoring rendszer (1999), repülőgépek online digitális megfigyelő és biztonsági rendszerének kialakítása (2005), digitális kamera megfigyelő rendszer (2004), mobil riasztási rendszer (2007), online digitális biztonsági felügyeleti rendszer (2008)
A Prompt-H Kft. elsősorban nemzetközi projektek keretében vettek részt komplex online platformok, eLearning rendszerek és biztonságtechnikai rendszerek kifejlesztésében. A Prompt-H Kft. nevéhez fűződik több, komplex IT alapon működő biztonsági hálózati rendszer kifejlesztése és kiépítése, úgy mint a Procter&Gabmle magyarországi leányvállata részére IT hálózat kiépítése, a TEVA gyógyszergyár számára IT hálózat és kamerás megfigyelőrendszer kiépítése (több száz kamerával), a GlaxoSmithKline Biological Kft., a Magyar Nemzeti Múzeum, a Gödöllői Királyi Kastély és Fővárosi Nagycirkusz számára komplex IT hálózati rendszer kiépítése. Emellett a Prompt-H Kft. nevéhez fűződik a “SME 2.0 – Proactive Networking in Business Management of European SMEs” (2011-2013) nemzetközi KKV-k számára készült innovációs IT platform fejlesztés projekt koordinációja, az “2inno.eu - DO inovation now!” (2013-2015) nemzetközi partnerségben megvalósult projektben szoftver fejlesztési tevékenység és az "innolearn – a klaszter knowledge network" klaszter megalapítása 2008-ban, melynek célja a tudományos szféra és az IT szektor közötti híd kialakítása intenzív tudásmegosztás megkönnyítése érdekében, a legújabb informatikai eszközök és megoldások közös együttműködésben történő fejlesztése a kis- és közepes vállalkozások megsegítésére és az e-learning szolgáltatók szakmai együttműködésének előmozdítása.
A projekt teljes címe: Legeltetésre alapozott állattartást és tenyésztést támogató egyedkövetési monitoring információs rendszer összetevőinek kutatása és szolgáltatási prototípusának kifejlesztése
Kedvezményezett neve: PROMPT-H Számítástechnikai Oktatási, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Megvalósítás helyszíne: 2100 Gödöllő, Testvérvárosok útja 28.
Projekt időtartama: 2017.11.01–2019.10.31.
Felhívás azonosítójele: VEKOP-2.1.1-15
Projekt azonosítószáma: VEKOP-2.1.1-15-2016-00186
Támogatás összege: 52.568.746 HUF
No front page content has been created yet.
This project has been funded with support from the European Commission. This publication [communication] reflects the views only of the author, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein.
Back to the top